Ahogy a közösségi finanszírozást bemutató első bejegyzésemben már említettem, a két legnagyobb nemzetközi közösségi finanszírozási platform a Kickstarter és az Indiegogo. A Kickstarter a régebbi, régen ez volt A_közösségi_finanszírozási_platform, ami mellett a többiek sehol sem voltak. Még 2-3 éve is az Indiegogo nem igazán jelentett alternatívát a Kickstarter mellett, de mára a használatuk egyre kiegyenlítettebbnek tűnik. Az okok között a Kickstarter szigorú országhoz kötöttsége játssza a fő szerepet, ugyanis csak bizonyos országok lakosai tudnak Kickstarter kampányt indítani, ami között jelenleg nem szerepel Magyarország sem (ettől függetlenül mégis van rá mód, hogy itthonról indítsunk Kickstarter kampányt).

A Kickstarter és a legtöbb közösségi finanszírozási kampány úgy működik, hogy a kampány indításakor előre meg kell határozni, hogy mekkora összeget szeretnék a kampány folyamán összegyűjteni. Ha ezt az fix összeget elérjük vagy túlszárnyaljuk, akkor miénk az összes pénz, ha viszont nem éri el a kitűzött célt a kampány, akkor nem kapunk semmit, és a támogatók visszakapják a kifizetett pénzüket.

Ezzel szemben az Indiegogon bármilyen országból indítható kampány, és nem csak a fent is említett fix kimenetelű kampányok (ahol az összegyűjtésre váró pénzt mindent vagy semmi elven gyűjti a kampányt indító) indíthatóak a rendszerén keresztül. Ami még egy fontos plusz az Indiegogo mellett, hogy a kampány pénzneme szabadon választható. Ezek olyan előnyök, ami miatt jelenleg már megérheti az Indiegogot választani a Kickstarterrel szemben.

A Kicksterter azon szabálya, hogy a pénznem csak az indítási ország pénzneme lehet (USA indítás USD-ben, UK indítás GBP-ben, holland indítás Euroban, ausztrál indítás AUD-ben stb.), elég komoly korlátozó tényezőként is felmerülhet egy-egy projektnél.
Bár mi természetesnek vesszük, hogy a forinton kívül más pénznemekkel is dolgunk van, és normálisnak számít, hogy internetes vásárlásaink más pénznemben is történnek, nagyobb országokban (főleg az USÁ-ban) sokaknak ez szokatlan. A kampányok sikere lehet, hogy olyanon is múlhat, hogy egy kis százalék elbizonytalanodott az idegen pénznemben való fizetéstől, mert nem érti, hogy az adott összeg mennyinek felel meg náluk. Persze a komoly érdeklődőket ez nem tántorítja el, de vajon milyen arányban vannak a támogatók között az ilyen spontán támogatások (a tech/gaming területen valószínű nem kell ettől tartani)? Ezt nem igazán lehet előre tudni, de érdemes szem előtt tartani a tervezéskor ezt a réteget is, és lehetőség szerint a célpiac vagy annak legnagyobb országa számára ismerős pénznemben indítani a kampányt.
Itt jön be az Indiegogo pénznem választási lehetősége, mert itthonról is lehet pl. USD kampányt indítani, ami fontos, ha a kampány célpiaca elsősorban az USA.

Véleményem szerint mostanra a Kickstarter vagy Indiegogo? kérdést leginkább az dönti el, hogy az indítani kívánt kampánynak mi a célcsoportja és a célpiaca, illetve milyen médiatámogatásra tudunk számítani.

Mivel a Kickstarter erőssége a nagy látogatottság, ezért ott nagyobb médiatámogatás nélkül is több spontán támogatásra számíthatunk, viszont ezt szerintem csak az olyan projekteknél lehet igazán jól kihasználni, ahol az indítási ország és a célcsoport nagyjából megegyezik, például ha USA-ban indítjuk a Kickstartert, és az is a célpiacunk, vagy ha UK-ben indítjuk a kampányt és az a célpiacunk, vagy ha Hollandiában indítjuk a kampányt és Európa a célpiacunk, mivel így a célpiac pénznemében jelenik meg a kampány, és a támogatók minden gond nélkül tudják értelmezni azt.

Kickstarter vs Indiegogo

Amennyiben nagyobb médiatámogatással tudjuk megsegíteni a kampányt, akkor a Kickstarter elveszíti a fenti előnyét, és az Indiegogo akár jobb alternatíva is lehet,tudunk akár flexibilis kampányt is indítani (ahol bármennyi pénz gyűjtünk mindenképpen megkapjuk), aminek ugyanúgy 5% a jutaléka, mint amit a Kickstarter használ.

Ha nem tudjuk a célpiacunkon indítani a kampányt, de tudunk médiatámogatást intézni hozzá, akkor mindenképpen az Indiegogo tűnik a jobb választásnak.

Az olyan projekteknél, ahogy könnyen aktivizálhatóak és elérhető a célcsoport, szerintem mindegy a platform, ott inkább már fizetési megoldások lehetnek fontosak.

Személyes megjegyzés: már mindkét platformon volt saját közösségi finanszírozási kampányom, használatuk ugyanolyan.

Tetszett a cikk? Kövess Facebookon is, vagy iratozz fel hírlevelemre és értesítelek, amikor több új cikk is elérhető.

Összesen
1
Megosztás