Közösségi finanszírozás egy olyan finanszírozási megoldás, ami keretében – mint a nevében is benne van – a közösség, vagyis a támogatók finanszírozzák, illetve előfinanszírozzák a megvalósítás előtt lévő projektet. Ha egy termékhez pénzre van szükség a piacra dobásához, akkor a befektetés, kölcsön mellett ez is egy pénzszerzési lehetőség.

Közösségi finanszírozással szinte bármilyen terméket piacra lehet dobni, függetlenül attól, hogy 200 ezer, vagy éppen 200 millió forintra van szükség. Ezen kívül gyűjtenek jótékonysági projektekre is, melyeket ilyen módon lehet segíteni (például a magyar Adjuk össze oldalon).

Mostanra már sok közösségi finanszírozási oldal van, ezek egy része specifikus, de a két legnagyobb a Kickstarter és az Indiegogo. Itt gyorsan meg is említeném, mivel a Design Mentor profiljába beletartozik, hogy van kifejezetten művészeknek, grafikusoknak, kézműveseknek is közösségi finanszírozási platform.

Minden ilyen platformon a projektek külön aloldalt kapnak, ahova fel tudja a készítő tölteni a bemutatkozását és a projekt bemutatását. Megjelenik itt, hogy milyen stádiumban van a projekt, mik a tervek, mennyi pénzre lenne szüksége, illetve hogy milyen módon tudja a közösség támogatni a projektet. A támogatási módok többnyire a termék megvásárlásával (elővásárlásával) járnak, amit akkor egyből előre ki kell fizetnie a támogatónak. Mivel ezek többnyire prototípus fázisban lévő termékek (ha termékről van szó), ezért ez azt jelenti, hogy lehet hogy a támogató csak 1-2 év múlva kapja meg a terméket, aminek a finanszírozásában segített. Sőt, az is lehet, hogy sosem kapja meg, mivel ha a projekt közben bebukik, vagy ha a fejlesztő csak úgy eltűnik a pénzzel, akkor sem tehet semmit a támogató, mivel ezek az összegek nem vásárlásnak számítanak, hanem adománynak.

Amiért mégis nagyon sokan támogatják ezeket a közösségi finanszírozási projekteket

Nagyon sok támogatásra váró termék/projekt valamiért különlegesnek számít. Azért mert például egyedi és innovatív termékről van szó, vagy mert nemes célt szolgál, vagy mert annyira kis célközönséget szolgál ki, hogy nem lehet más módon a terméket piacra dobni.
Mivel előfinanszírozásról van szó, így a tervezőnek nem feltétlenül a nyereség szerzés a cél (arra ráér akkor is, amikor már kész a termék és elkezdi árulni a saját webshopjában), hanem, hogy vége el tudja kezdeni a gyártást, vagy lezárni a fejlesztést, ezért sok termék a későbbi árának a töredékéért szerezhető be még ilyenkor, cserébe várni kell rá. Például egy innovatív terméknél lehet, hogy a közösségi finanszírozási kampány keretében 100 dollárért lehet megvásárolni egy terméket, amit később, amikor már kapható lesz csak 200-300 dollárért lehet megvenni (ha egyáltalán kapható lesz). Ilyen kedvezményért vállalják az kockázatot az emberek.
A kis célközönséget kiszolgáló projektet is sikeresek tudnak lenni, ha jól tudják a saját szűk rétegüket mozgósítani, mert az egészen kis területekre máshogy nem feltétlenül tud új termék készülni.

A közösségi finanszírozás sikerességének a kulcsa azon múlik, hogy mennyire tudják a támogatóikat elérni, így egy kampány leginkább hosszú előkészítésből és nagyrészt marketingből és PR-ból áll. Egy komolyabb kampány mögött egész stáb áll és nagyon sok befektetett pénz.
De nem csak több ezer dolláros projektek indíthatóak, lehet kisebb összegre is támogatást gyűjteni, ez esetben picit könnyebb a helyzet, mert nem igényli feltétlenül az óriási előkészítést a kampány. Azok a kampányok, ahol egy művészt lehet támogatni, vagy egy jótékonysági támogatásról van szó, néha elegendő, ha az illető már elég sok követővel rendelkezik a közösségi médiában, és össze is jött a kívánt összeg.

A közösségi finanszírozás egyéb haszna

A pénz gyűjtésén kívül vannak még egyéb hasznai is egy kampánynak. Például tökéletes validáció egy terméknek, gyorsan kiderül, hogy van-e rá igény, hiszen ismeretlen emberek pénzt áldoznak arra, hogy megvegyék előre. Természetesen egy kampány sikertelensége nem jelenti feltétlenül azt, hogy a termék rossz, vagy nem lenne rá igény, lehet csak nem érte el a célközönségét.
Emellett nagyon jó médiakapcsolatokat hozhat, hiszen a kampány előtt eleve fel kell venni a kapcsoaltot a sajtóval, ami később is jól jöhet.
Ezen kívül nagyon jól össze tudja kovácsolni a projekt csapatát, mert nagyon sok közös egyeztetés és munka szükséges egy sikeres kampányhoz.

Amikor nem feltétlenül jó a közösségi finanszírozási kampány

Amikor már kész, piacképes terméket szeretne valaki ilyen módon finanszírozni, ott nem biztos, hogy ez a jó megoldás, mivel a kampány mindenképpen pénzbe kerül. Minél több pénz szeretne az ember, annál több pénzt és energiát is kell a kampányra fordítani. Ha ugyanazt az energiát és pénzt saját webshop/termék marketingjére és hirdetésekre költik, lehet hogy több eredményt ér el, mint a közösségi finanszírozással érne (főleg ha nem sikerül a kitűzött pénzmennyiséget elérni a közösségi finanszírozási kampány keretében).

Magyar közösségi finanszírozási projektek

Álljon itt pár magyar példa, ami érdekes vagy tanulságos:

Nyugat és Zombik képregény
Szerintem ez az egyik legérdekesebb példa a magyar projektek között, ugyanis ez volt az első “komolyabb” magyar nyelvű projekt. Előtte mindenki angolul és nemzetközi piacra próbálkozott, korábban mindenki azt mondta, hogy nem fog nagyobb támogatást magyar nyelvű, magyar piacra célzó projekt kapni.

Csepella Olivér azt tűzte ki célul, hogy zombis képregényt készít a Nyugat irodalmi világából. A projekt annyira abszurd és furcsa volt, hogy a magyar média felkapta és végül a tervezett 12 000 dollár helyett több, mint 27 000 dollárt, kb 7 millió forintot gyűjtött (egy képregényre!).

A képregény végül kétéves csúszással készült el (vagyis a támogatás után 3 évvel kapták meg a támogatók a képregényt, mivel eredetileg is egy év volt a szállítási idő), ma már könyvesboltokban is kapható.

Codie programozni tanulást segítő robot
A Codie esete tipikus példája a nem megfelelően levezényelt termékfejlesztésnek és gyártásnak.
A Codie egy helyes kis lánctalpas robot, ami segített volna (elsősorban gyerekeknek) a programozással megismerkedni. A közösségi finanszírozási kampánya nagyon jól sikerült, 96 ezer dollárt gyűjtött (24,5 millió forintot) össze rövid idő alatt.
Aztán a gyártás során problémák akadtak a termék alkatrészeivel, majd a szoftverrel és végül a cég felélte a kapott pénzt, és nem készült el a termék és a támogatók nem kapták meg a kis robotjukat.

Nagyon sokat lehet tanulni a Codie hibáiból.

Brewie automata otthoni sörfőző
A Brewie minden téren sikersztori. Jól előkészített kampány után 720 ezer dollárt (180 millió forintot) szedtek össze a fiúk. A gyártást lassan, de szépen megoldották, és kicsit csúszva, de leszállították a támogatók gépeit. Azóta is jól működik a cég, nem is nagyon győzik kielégíteni az igényeket.
A sikerük kulcsa a nagyon pontosan megtervezett marketing volt (természetesen a jó termék mellett), kb másfél év előkészületet vett igénybe, ami keretében óriási email listát építve és a megfelelő szaklapokat bevonva tudták elérni az érdeklődőket.

Nagyon sokat lehet tanulni a Brewie sikeréből.

Pikkpack DIY, csináld magad bőr cipő
Gulyás Sára projektje, amiben a vevő saját magának állíthatja össze a lapos formában kiszállított cipőjét. Tipikus kis design projekt, ami megtalálta a megfelelő vásárló réteget és ezzel összegyűjtött 17 ezer dollárt (3,7 millió forint) és elindult a márka is, ami azóta már új termékkel is bővült.

Paperspokes fa kerékpáros ládák
Ez saját projekt (amiben társtulajdonos vagyok), ami végül a nem megfelelő előkészítés miatt nem érte el a kampány célját. Vélhetően ez a leggyakoribb gond azokkal a projektekkel, amik nem sikerülnek végül.
A PaperSpokes projekt keretében kerékpáros ládákat tervezünk és gyártunk, aminél a piacra lépést egy közösségi finanszírozási kampány keretében képzeltük el, mivel a gyártást nem nagyon tudtuk másképp megfinanszírozni. A kampányt média részét nem készítettük elő eléggé, így nem tudtuk elérni a potenciális támogatóinkat.

A kampány nem sikerült, de a terméket mégis piacra tudtuk dobni egy egyszerűbb formában. Azóta már van új termékünk, sőt idén két új fém kerékpáros ládánk is piacra kerül, mivel időközben befektetést kapott a cég.

Virivee
Nagyon nem szeretném kiemelni, mivel az akkor még más világ volt még a közösségi finanszírozás tekintetében, de a Virivee harisnya cégem is közösségi finanszírozással indult 5 évvel ezelőtt, az volt az első magyar közösségi finanszírozási kampány a Kickstarteren.

További cikkek a témában:
Közösségi finanszírozás 2. Kickstarter vs Indiegogo

Tetszett a cikk? Kövess Facebookon is, vagy iratozz fel hírlevelemre és értesítelek, amikor több új cikk is elérhető.

Összesen
8
Megosztás